Category: karrier

  • Marketinges rövidítések érthetően: CTR, CPC, ROAS, KPI és 20+ fontos fogalom

    Marketinges rövidítések érthetően: CTR, CPC, ROAS, KPI és 20+ fontos fogalom

    CTR, CPC, ROAS, KPI, CPA vagy éppen GA4: a marketinges riportok tele vannak rövidítésekkel. Mit jelentenek, hogyan számolhatók, és melyik mutatóból mit érdemes kiolvasni? Gyakorlati példákkal segítünk eligazodni az online marketing leggyakoribb fogalmai között.

    Egy marketingmegbeszélésen könnyen elhangozhat, hogy „javult a CTR, csökkent a CPC, de a ROAS még mindig nem éri el a cél-KPI-t”. Aki nem ezen a területen dolgozik nap mint nap, annak ez elsőre szinte idegen nyelvnek tűnhet. Pedig a marketinges rövidítések többsége egészen egyszerű kérdésre válaszol: hányan látták a hirdetést, mennyien kattintottak, mennyibe került az érdeklődés, és végül hozott-e bevételt a kampány?

    Összegyűjtöttük a leggyakoribb digitális marketinges kifejezéseket. Nemcsak a jelentésüket magyarázzuk el, hanem rövid példákon keresztül azt is, mikor érdemes figyelni rájuk. A cél, hogy egy vállalkozó, pályakezdő marketinges vagy csapatvezető magabiztosabban értse a kampányriportokat, és jobb kérdéseket tudjon feltenni.

    A négy alapfogalom: CTR, CPC, ROAS és KPI

    CTR – átkattintási arány

    A CTR a click-through rate rövidítése: azt mutatja meg, hogy a megjelenések mekkora részéből lett kattintás. Használják hirdetéseknél, keresési találatoknál és más kattintható tartalmaknál is.

    Képlet: CTR = kattintások száma / megjelenések száma × 100. Ha egy hirdetés 10 000 alkalommal jelent meg, és 200 kattintást kapott, a CTR 2%.

    A magasabb CTR arra utalhat, hogy a kreatív, a címsor vagy az ajánlat felkelti a célközönség figyelmét. Önmagában még nem bizonyítja, hogy a kattintók vásárolnak is. A fogalomról részletesebb magyarázat olvasható a CTR jelentését bemutató marketing szótárban.

    CPC – kattintásonkénti költség

    A CPC (cost per click) azt jelzi, átlagosan mennyit fizetünk egy hirdetéskattintásért. Képlet: átlagos CPC = hirdetési költés / kattintások száma. Ha 60 000 forintból 300 kattintás érkezik, az átlagos CPC 200 forint.

    Fontos különbség, hogy a platformon beállított maximális CPC-ajánlat és a ténylegesen fizetett kattintási ár nem feltétlenül ugyanaz. Az sem törvényszerű, hogy az olcsóbb kattintás jobb: egy magasabb CPC mellett érkező, vásárlásra kész érdeklődő értékesebb lehet, mint sok olcsó, de irreleváns látogató. A CPC részletes fogalma és értelmezése segít a mutató helyes használatában.

    ROAS – hirdetésarányos megtérülés

    A ROAS (return on ad spend) a hirdetéshez rendelt bevétel és a hirdetési költés aránya. Képlet: ROAS = hirdetésekből származó bevétel / hirdetési költség. Ha 100 000 forint reklámköltéshez 500 000 forint bevételt rendelünk, a ROAS 5, azaz 500%.

    Ez azonban nem azonos a profittal. A termék önköltségét, a csomagolást, az ügyfélszolgálatot, az ügynökségi díjakat és más ráfordításokat a ROAS alapképlete nem vonja le. Különösen webshopoknál fontos a ROAS értelmezése és kiszámítása, mielőtt a hirdetési költségkeret növeléséről döntünk.

    KPI – kulcsteljesítmény-mutató

    A KPI (key performance indicator) olyan mérőszám, amely közvetlenül kapcsolódik egy meghatározott üzleti célhoz. Nem önálló hirdetési mutató, hanem annak eldöntésében segít, hogy mi számít sikernek.

    Például ha a cél havi 50 új ajánlatkérés, akkor az ajánlatkérések száma és egy ajánlatkérés átlagos megszerzési költsége lehet KPI. Ha a cél a webshop árbevételének növelése, más mérőszámok – például a bevétel és a ROAS – kerülhetnek előtérbe. A KPI szerepéről szóló részletes leírás arra is rávilágít, miért nem érdemes minden elérhető adatot egyszerre fő mutatóvá tenni.

    Hirdetések és költségek: PPC, CPM, CPA, CAC, ROI

    PPC – kattintásalapú hirdetés

    A PPC (pay-per-click) olyan hirdetési fizetési modell, amelynél a díj a kattintásokhoz kapcsolódik. A hétköznapi beszédben gyakran általában a fizetett online hirdetéseket nevezik PPC-nek, bár nem minden kampányt kattintásonként számolnak el. A CPC egy kattintás ára; a PPC pedig a modell vagy tágabb hirdetési tevékenység neve.

    CPM – ezer megjelenés költsége

    A CPM (cost per mille) megmutatja, mennyibe kerül ezer hirdetésmegjelenés. Képlet: CPM = hirdetési költség / megjelenések × 1 000. Ha 20 000 megjelenés 40 000 forintba került, a CPM 2 000 forint. Elsősorban az elérés és a márkaismertség szempontjából hasznos mutató, de nem árulja el, hányan vásároltak.

    CPA – egy konverzió megszerzésének költsége

    A CPA (cost per action vagy cost per acquisition) a beállított cselekvésre jutó költség. Képlet: CPA = kampányköltés / konverziók száma. Ha egy 90 000 forintos kampány 30 ajánlatkérést hozott, az ajánlatkérésre számolt CPA 3 000 forint. Mindig fontos megnevezni, milyen konverzióról beszélünk: a hírlevél-feliratkozás, az ajánlatkérés és a vásárlás üzleti értéke eltérő.

    CAC – ügyfélszerzési költség

    A CAC (customer acquisition cost) egy új ügyfél megszerzésének átlagos költsége. Tágabb mutató lehet a CPA-nál, mert rendszerint a marketing mellett az értékesítés releváns ráfordításait is tartalmazza. Képlet: CAC = ügyfélszerzésre fordított marketing- és értékesítési költség / megszerzett új ügyfelek száma. Ha a teljes releváns költség 300 000 forint, és 20 új ügyfél érkezett, a CAC 15 000 forint.

    ROI – befektetésarányos megtérülés

    A ROI (return on investment) azt vizsgálja, mennyire térült meg egy ráfordítás. Egyszerűsített képlete: ROI = (befektetésből származó nyereség / befektetés költsége) × 100. Míg a ROAS kifejezetten a hirdetési költéshez viszonyítja a bevételt, a ROI elemzésébe a költségek szélesebb köre is bekerülhet. Mindig tisztázni kell, milyen bevételt és ráfordításokat veszünk figyelembe.

    Keresőmarketing és weboldalak: SEO, SEM, SERP, CRO, CR

    SEO – keresőoptimalizálás

    A SEO (search engine optimization) a keresőkből érkező nem fizetett, organikus láthatóság fejlesztése. Ide tartozik a hasznos tartalom készítése, a technikai hibák javítása, az átlátható oldalstruktúra és a releváns hivatkozások kialakítása. A SEO nem azonos azzal, hogy hirdetést vásárolunk a keresőben.

    SEM – keresőmarketing

    A SEM (search engine marketing) tágabb értelemben a keresőkben történő marketingtevékenység; a gyakorlatban gyakran kifejezetten a fizetett keresési hirdetésekre használják. Érdemes rákérdezni, egy adott riportban vagy ajánlatban melyik jelentés szerepel.

    SERP – keresési találati oldal

    A SERP (search engine results page) az az oldal, amelyet a kereső egy keresőkifejezésre megjelenít. Organikus találatokat, hirdetéseket, térképes eredményeket és más elemeket is tartalmazhat. A SERP-en elfoglalt pozíció önmagában nem egyenlő a tényleges üzleti eredménnyel.

    CR vagy CVR – konverziós arány

    A CR (conversion rate, olykor CVR) annak arányát mutatja, hogy a felhasználók mekkora része teljesítette a kiválasztott célt. Képlet: CR = konverziók / választott viszonyítási alap × 100. Ha 1 000 hirdetéskattintásból 20 vásárlás történik, a kattintásalapú vásárlási konverziós arány 2%. A nevező lehet kattintás, munkamenet vagy felhasználó is, ezért eltérő rendszerek adatai nem feltétlenül hasonlíthatók össze közvetlenül.

    CRO – konverzióoptimalizálás

    A CRO (conversion rate optimization) a weboldal vagy landing oldal fejlesztése, hogy a látogatók nagyobb arányban végezzék el a kívánt műveletet. Például egyszerűbb űrlappal, világosabb ajánlattal vagy jobb mobilos élménnyel javítható az eredmény. A változtatás hatását érdemes mérni, nem pusztán megérzés alapján megítélni.

    Kommunikáció és ügyfélkapcsolat: CTA, CRM, CLV, B2B, B2C

    CTA – cselekvésre ösztönzés

    A CTA (call to action) a következő lépést kijelölő felhívás, például „Kérj ajánlatot”, „Töltsd le az útmutatót” vagy „Iratkozz fel”. Jó CTA esetén világos, mit kap a felhasználó, és mi történik a kattintás után.

    CRM – ügyfélkapcsolat-kezelés

    A CRM (customer relationship management) egyrészt ügyfélkapcsolati szemlélet, másrészt az érdeklődők, ajánlatok, ügyfelek és kapcsolattartási előzmények rendszerezésére szolgáló szoftver. A jó kampány akkor válhat valódi üzleti eredménnyé, ha a beérkező érdeklődéseket az értékesítés megfelelően kezeli.

    CLV vagy LTV – ügyfél-élettartamérték

    A CLV (customer lifetime value), gyakran LTV (lifetime value) néven említve, azt becsüli, mennyi értéket termel egy ügyfél a vállalkozással fennálló kapcsolat során. A számítás módszere eltérhet: fontos tisztázni, bevételről vagy fedezetről beszélünk. Az ügyfélszerzési költséggel együtt megmutathatja, hosszabb távon mennyire fenntartható a növekedés.

    B2B és B2C – kinek értékesítünk?

    A B2B (business-to-business) vállalkozások közötti értékesítést, a B2C (business-to-consumer) pedig a fogyasztóknak történő értékesítést jelenti. Más lehet a döntési folyamat, a vásárlás időtávja és az is, milyen marketingmutatókat érdemes elsődlegesen figyelni.

    A kezdő vállalkozók számára a marketingmérés megtanulása a tudatos cégépítés része. Az elme.hu korábban a hazai vállalkozásindítás kihívásairól és digitális eszközeiről is beszámolt.

    Mérés és analitika: GA4, UTM, A/B teszt, ER

    GA4 – Google Analytics 4

    A GA4 a Google Analytics jelenlegi generációjának elnevezése: eseményalapú analitikai rendszer, amely segít elemezni a weboldal vagy alkalmazás használatát. A látogatók száma mellett többek között az eseményeket, az elköteleződést és a beállított kulcseseményeket is követhetjük vele. A mért adatok minőségét a megfelelő beállítások, a hozzájárulási mechanizmusok és a mérési korlátok egyaránt befolyásolják.

    UTM – kampányazonosító paraméterek

    Az UTM jelölések a linkek végéhez hozzáadott paraméterek, amelyek segítenek azonosítani, honnan érkezett a forgalom. Gyakori elemek az utm_source (forrás), az utm_medium (csatorna típusa) és az utm_campaign (kampány neve).

    Például egy hírlevél linkjénél így jelölhető a kampány: ?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_campaign=oktoberi_ajanlat. A Google Analytics hivatalos UTM-útmutatója részletesen elmagyarázza a paraméterezés szabályait.

    A/B teszt – két változat összehasonlítása

    Az A/B teszt nem klasszikus mozaikszó, mégis a marketing egyik leggyakoribb kifejezése. Két változatot – például eltérő hirdetéscímet vagy landing oldalverziót – hasonlítunk össze megfelelően kialakított tesztben. Fontos a világos célmutató, az összehasonlítható közönség és az elegendő adat.

    ER – elköteleződési arány

    Az ER (engagement rate) azt mutatja meg, milyen arányban reagál a közönség a tartalomra. Reakciók, hozzászólások, mentések és megosztások is szerepelhetnek benne. A különböző platformok és elemzőeszközök eltérő nevezőt használhatnak, ezért csak azonos definíció szerint érdemes összevetni az eredményeket.

    Egy kampánypélda: hogyan kapcsolódnak egymáshoz a rövidítések?

    Tegyük fel, hogy egy kisvállalkozás hirdetése egy hónap alatt a következő eredményeket éri el:

    • 50 000 megjelenés és 1 000 kattintás → CTR: 2%.
    • 120 000 Ft hirdetési költés → átlagos CPC: 120 Ft.
    • 40 ajánlatkérés → ajánlatkérésre számolt CPA: 3 000 Ft.
    • 10 vásárlás → a kattintásokhoz viszonyított vásárlási CR: 1%.
    • 600 000 Ft hirdetéshez rendelt bevétel → ROAS: 5, vagyis 500%.

    Ezek az értékek kitalált szemléltető példák, nem iparági benchmarkok. A kampány így 5 forint bevételt rendel minden hirdetésre költött forinthoz, de az, hogy valóban nyereséges-e, csak a többi költség és a fedezet ismeretében derül ki.

    A KPI pedig attól függ, milyen célt tűzött ki a vállalkozás: új ajánlatkéréseket, fizető ügyfeleket, árbevételt vagy nyereséget szeretett volna elérni?

    Hogyan olvasd a marketingriportot, ha nem vagy marketinges?

    A legfontosabb kérdések nem a rövidítésekkel kezdődnek, hanem az üzleti céllal. Mit szeretnénk elérni? Mi számít konverziónak? Mennyibe kerül egy valóban értékes ügyfél? Ha ezek tisztázottak, a mérőszámok már egymással összefüggő történetet mesélnek el.

    Önmagában a magas CTR nem jelent jó értékesítést. Az alacsony CPC sem feltétlenül siker, ha a kattintók nem relevánsak. A magas ROAS mögött pedig lehet alacsony árrés, amit külön meg kell vizsgálni. A Google Ads súgója szintén hangsúlyozza, hogy a CTR értékelése a hirdetés típusától és a megjelenési környezettől függ.

    A legjobb kiindulópont ezért néhány, egyértelműen definiált KPI és egy következetesen vezetett riport. A fogalmak további részletes, magyar nyelvű magyarázatai a marketing szótár teljes gyűjteményében érhetők el.

    Gyakori kérdések a marketinges rövidítésekről

    Mi a különbség a CTR és a CR között?

    A CTR azt méri, hogy a megjelenések mekkora arányából lesz kattintás; a CR pedig azt, hogy a kiválasztott viszonyítási alaphoz – például kattintásokhoz – képest hány konverzió történik. A két mutató eltérő szakaszról ad visszajelzést.

    A CPC vagy a CPA fontosabb?

    Attól függ, mi a cél. A CPC a kattintások árát, a CPA egy meghatározott konverzió megszerzésének költségét mutatja. Ajánlatkérésre vagy vásárlásra optimalizált kampánynál a CPA gyakran közelebb áll az üzleti eredményhez, de a konverzió minősége is számít.

    A 400%-os ROAS azt jelenti, hogy négyszeres profitot termeltünk?

    Nem. A 400%-os ROAS azt jelenti, hogy a hirdetési költség négyszeresének megfelelő bevételt rendeltünk a hirdetéshez. A profit számításához további költségeket is figyelembe kell venni.

    Melyik marketinges rövidítést tanuljam meg először?

    Kezdőként a CTR, CPC, CPA, ROAS és KPI jelentése ad jó alapot a hirdetési riportok értelmezéséhez. Weboldalfejlesztéshez a SEO, CR és CRO, az analitikához pedig a GA4 és UTM kifejezések különösen hasznosak.

    Források

    Borítókép: AI illusztráció.

  • Vezetői önismeret: 3 viselkedési minta, amely hatással van a csapatodra

    Vezetői önismeret: 3 viselkedési minta, amely hatással van a csapatodra

    A vezető személyisége nem áll meg az iroda ajtajában: hatással van a döntésekre, a csapat hangulatára és a mindennapi együttműködésre. A maximalista, a kontrolláló és a túlzottan barátságos vezetői működés más-más kihívást hozhat. Megmutatjuk, miért érdemes felismerni ezeket a mintákat, és hogyan segíthet ebben az önismeret.

    Egy vállalkozás működését nemcsak az üzleti terv, az árbevétel vagy a folyamatok határozzák meg. Az is számít, hogyan reagál a vezető a hibákra, mennyire enged teret másoknak, és milyen elvek szerint dönt nehéz helyzetekben. A vezetői önismeret ezért nem pusztán személyes fejlődési kérdés: a mindennapi közös munka része.

    Sok vezető pontosan tudja, milyen eredményt szeretne elérni, azt azonban már nehezebben látja, hogy a saját viselkedésével mikor segíti és mikor akadályozza a csapatát. Pedig az első lépés nem feltétlenül egy új módszertan elsajátítása. Néha elegendő feltenni egy kényelmetlen kérdést: vajon milyen velem együtt dolgozni?

    Miért fontos a pszichológia a cégvezetésben?

    Vezetőként naponta értelmezzük mások reakcióit, visszajelzést adunk, feladatokat osztunk ki, és konfliktusokat kezelünk. Ezekben a helyzetekben a saját tapasztalataink, elvárásaink és érzelmi reakcióink is szerepet kapnak.

    A pszichológiai szemlélet nem azt jelenti, hogy a cégvezetőnek pszichológussá kell válnia. Inkább azt, hogy felismeri: ugyanazt a mondatot vagy döntést különböző emberek eltérően élhetik meg. Egy sürgető határidő valakit lendületbe hoz, mást bizonytalanná tesz. A részletes ellenőrzés egyik munkatársnak támogatás, a másiknak a bizalom hiányának jele lehet.

    A munkahelyi pszichológiai biztonság egyik fontos eleme, hogy a csapattagok merjenek kérdezni, problémát jelezni és akár tévedést beismerni. Az Amerikai Pszichológiai Társaság munkahelyi pszichológiai biztonságról szóló összefoglalója is kiemeli a nyílt kommunikáció és a vezetői példamutatás szerepét. Ez nem azt jelenti, hogy elmaradnak az elvárások vagy a következmények, hanem azt, hogy a nehéz beszélgetéseknek is van helyük.

    Három gyakori vezetői minta, amelyet érdemes felismerni

    A következő megnevezések nem diagnózisok, és egyetlen ember sem sorolható be kizárólag egy kategóriába. Inkább olyan visszatérő viselkedési mintákról van szó, amelyek bizonyos helyzetekben felerősödhetnek.

    1. A maximalista: amikor a magas mérce túl nagy nyomássá válik

    A maximalista vezető rendszerint igényes a saját munkájára, sok részletet észrevesz, és fontos számára a minőség. Ez érték lehet egy vállalkozásban. A nehézség ott kezdődik, amikor szinte semmi sem elég jó, a feladatok újra és újra visszakerülnek javításra, vagy a vezető képtelen elfogadni a sajátjától eltérő megoldást.

    A csapat ilyenkor óvatossá válhat: a kollégák inkább kivárnak, mint hogy egy még nem tökéletes ötlettel előálljanak. A vezető számára hasznos kérdés: valóban üzleti szempontból lényeges hibát látok, vagy csak nem pontosan úgy készült el valami, ahogyan én csináltam volna?

    2. A kontrolláló: amikor minden döntés egy embernél fut össze

    A kontrolláló működés mögött gyakran ott van a felelősségérzet és a kiszámíthatóság igénye. Ha azonban minden apró döntés jóváhagyásra vár, a szervezet könnyen lelassulhat. A kollégák pedig hozzászokhatnak ahhoz, hogy önálló javaslat helyett minden részletben engedélyt kérjenek.

    Nem minden ellenőrzés túlzott kontroll: vannak helyzetek, ahol a biztonság, a jogszabályok vagy a kockázatok miatt szükség van rá. A kérdés inkább az, hogy világosak-e a döntési hatáskörök, és mely feladatokat lehet megfelelő keretek között másra bízni. A növekvő cégeknél ennek különös súlya van. Ha egy változási időszakban ideiglenesen hiányzik a vezetői kapacitás, érdemes átgondolni azt is, mikor lehet hasznos egy interim menedzser bevonása.

    3. A „barátságos” vezető: amikor nehéz határokat húzni

    A közvetlenség, a figyelem és az empátia erősítheti a munkahelyi kapcsolatokat. A túlzottan megfelelésre törekvő vezetőnek viszont gondot okozhat a nemet mondás, a teljesítményproblémák jelzése vagy egy népszerűtlen döntés meghozatala.

    Ha a jó hangulat megőrzése mindenek fölé kerül, a kimondatlan feszültség idővel a csapat egészére hatással lehet. A valóban támogató vezetéshez ezért az is hozzátartozik, hogy tisztelettel, de egyértelműen kommunikáljuk az elvárásokat. Az empátia és a következetesség nem zárja ki egymást.

    Érzelmi biztonság és határok: hogyan fér meg a kettő együtt?

    Könnyű azt hinni, hogy a jó munkahelyi légkör azt jelenti: mindenki mindig elégedett. Valójában egy jól működő csapatban is vannak félreértések, eltérő vélemények és nehéz döntések. A különbség abban van, hogyan kezelik ezeket.

    Egy vezető sokat tehet az együttműködésért, ha a kritikát konkrét viselkedéshez vagy feladathoz köti, nem a munkatárs személyét minősíti. Segíthet, ha az elvárások előre tisztázottak, a visszajelzések kétirányúak, és egy probléma felvetése nem jár automatikusan megszégyenítéssel.

    Ezek a helyzetek önismeretet is igényelnek. Van, akit különösen zavar, ha megkérdőjelezik a döntését; más nehezen viseli a konfliktusokat. A kiváltó helyzet felismerése lehetőséget ad arra, hogy ne pusztán megszokásból reagáljunk.

    Értékalapú döntések: mihez térünk vissza nyomás alatt?

    A vezetői önismeret másik fontos területe a személyes és üzleti értékek tisztázása. Ha valaki a megbízhatóságot, az emberi méltóságot vagy a szakmai minőséget tekinti alapelvnek, ennek nemcsak egy bemutatkozó szövegben, hanem a döntéseiben is meg kell jelennie.

    Érdemes például végiggondolni egy olyan helyzetet, amikor a gyorsabb bevétel és az ügyfél hosszú távú érdeke között kell választani. Vagy amikor egy jól teljesítő munkatárs viselkedése rendszeresen nehézséget okoz a többieknek. Az értékek akkor válnak valódi iránytűvé, amikor két fontos szempont ütközik.

    Kipróbálható egy rövid önreflexiós gyakorlat is. Írjuk le a három legfontosabb vezetői értékünket, majd mindegyik mellé egy-egy konkrét döntést az elmúlt hónapból. Ezután tegyük fel a kérdést: a választásunk tükrözte azt, amit fontosnak tartunk? Ha nem, mi befolyásolt bennünket?

    Hogyan fejleszthető a vezetői önismeret?

    Nem szükséges egyszerre mindenen változtatni. Kezdésként elég lehet néhány visszatérő munkahelyi helyzetet tudatosan megfigyelni:

    • Milyen megjegyzés vagy helyzet vált ki belőlem aránytalanul erős reakciót?
    • Mikor veszem vissza másoktól a feladatot ahelyett, hogy támogatnám őket?
    • Kinek és milyen kérdésben nehezen adok őszinte visszajelzést?
    • Milyen értéket szeretnék képviselni, és ebből mit tapasztalhat a csapatom?

    A válaszokat érdemes egy-egy konkrét példához kötni. A cél nem az önostorozás, hanem a saját működés felismerése és a kipróbálható változtatások megtalálása.

    Akik szervezett keretek között is foglalkoznának a témával, azok számára elérhető a Pszichológiai alapok vállalkozóknak, vezetőknek című videókurzus. A DLX MEDIA START képzésének előadója Beros Loretta pszichológus. A 47 perces videó személyiség- és viselkedési modelleket, jellegzetes vezetői mintákat, határokat, az érzelmi biztonság feltételeit és az értékalapú döntéshozatalt járja körül. A tananyag esettanulmányokra is épít, és letölthető értékmeghatározó PDF-munkafüzetet tartalmaz. Előzetes pszichológiai végzettség nem szükséges.

    A kurzus a leírás alapján elsősorban kezdő vállalkozóknak és vezetőknek lehet hasznos, de tartalomkészítőknek, márkaépítőknek, valamint a segítő szakmában dolgozóknak is szól. Aki általánosabban szeretné megfontolni, hogyan válasszon önképzési lehetőséget, annak az ELME korábbi, egy tanfolyam megtérüléséről szóló útmutatója is támpontot adhat.

    A fejlődés első lépése: észrevenni a saját hatásunkat

    Nincs olyan vezetői stílus, amely minden embernél és minden helyzetben egyformán működne. Az önismeret abban segíthet, hogy ne automatikusan ismételjük a megszokott reakcióinkat, hanem több választási lehetőségünk legyen. A vállalkozói pszichológia gyakorlati haszna éppen ebben rejlik: a vezető nemcsak a cég működését vizsgálja, hanem azt is, hogyan alakítja azt a saját viselkedésével.

    Források

    Borítókép: AI illusztráció.

  • Mikor éri meg leginkább interim menedzsert alkalmazni?

    Mikor éri meg leginkább interim menedzsert alkalmazni?

    Átmeneti időszakok, komoly döntések

    Egy vezető váratlan távozása, egy új stratégia bevezetése vagy egy gyors bővülés könnyen kibillentheti a céget az egyensúlyából.
    Ilyenkor a legnagyobb kockázat, ha a döntéshozatal elhúzódik, vagy a feladatokat ideiglenesen, de nem megfelelően osztják szét.
    Egy tapasztalt interim menedzser ebben a közegben biztosít stabilitást, szakmai irányt és átláthatóságot – addig, amíg a szervezet visszanyeri az önállóságát.

    Öt tipikus helyzet, amikor interim menedzserre van szükség

    1. Vezetőváltáskor: amikor fontos, hogy a folytonosság megmaradjon.

    2. Bővüléskor: új piacra lépés, új részleg vagy telephely indulásakor.

    3. Fejlesztési projektnél: amikor szakmai tapasztalat kell a projekt lebonyolításához.

    4. Krízishelyzetben: ha gyors és határozott döntésekre van szükség.

    5. Tudáshiány esetén: amikor nincs házon belül elérhető szakértelem egy speciális területre.

    Miért előnyös ez a megoldás?

    Az interim menedzser rövid távra szerződik, mégis hosszú távú hatást ér el.
    Nem kell hónapokig toborozni, nincs fix költségterhelés, és az eredmények már az első hetekben láthatóak.
    Egy interim szakember a projekt végére stabil alapokra helyezi a működést, így a vállalat magabiztosan folytathatja a növekedést.

    A személyre szabott kiválasztás fontossága

    A siker egyik kulcsa a megfelelő ember megtalálása. A Tribound Management minden projekt előtt személyes igényfelmérést végez, hogy pontosan az a szakember kerüljön a pozícióba, aki szakmailag és emberileg is illeszkedik a szervezethez.

    Ez nemcsak gyorsabb beilleszkedést, hanem hatékonyabb együttműködést is jelent – hiszen az interim menedzser rövid idő alatt a csapat részévé válik, miközben megőrzi a külső objektivitását.

    Stabilitás, eredmény, fejlődés

    A modern üzleti világban egyre több cég választ interim megoldást, mert felismerte:
    a rugalmasság és a szakértelem nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők.
    Az interim menedzser pontosan ezt az egyensúlyt teremti meg.

  • Hiába akarnak vállalkozni a magyarok, mégis kevesebb az új vállalkozás

    Bár a vállalkozói lét megítélése továbbra is pozitív a magyarok körében, a valós vállalkozási aktivitás jelentősen esett az elmúlt egy évben. A friss adatok alapján bár a vállalkozásindítási szándék nem csökkent, a vállalkozási ötletek a korábban tapasztaltnál kisebb arányban valósulnak meg.

     

    A Global Entrepreneurship Monitor (GEM), a világ legnagyobb vállalkozáskutatása 1999 óta biztosít megbízható adatokat a felmérésben részt vevő gazdaságokra jellemző vállalkozói aktivitásról, a vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről. A globális felmérésben, amelyben világszerte neves egyetemek vesznek részt, 2020 és 2024 között a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem képviselte Magyarországot. Immár negyedik éve került sor a hazai adatgyűjtésre a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával. A kutatás során a 18-64 éves lakosság körében 2040 fő bevonásával zajlott reprezentatív kérdőíves felmérés, továbbá 36 szigorú feltételek alapján kiválasztott szakértő megkérdezésére került sor.

     

    A Nemzeti jelentés a kutatás magyar eredményeit foglalja össze, információt nyújtva a vállalkozói atmoszféra, aktivitás és ökoszisztéma hazai helyzetéről, lehetőséget biztosítva az eredmények európai és globális összehasonlítására is. A riport legfontosabb eredményeit alább foglaljuk össze.

     

    A vállalkozói légkör megítélése – vagyis a vállalkozói léttel kapcsolatos véleményeket összegző kérdések eredménye – összességében stabilnak tekinthető. Továbbra is kevesen gondolják, hogy elegendő tudással rendelkeznek (35,8%), stagnál azok aránya is, akit az esetleges kudarc tart vissza a vállalkozásindítástól (42,1%), és nincs jelentős változás abban sem, hogy a magyarok hány százaléka ismer valakit, aki az elmúlt két évben vállalkozást indított (46,7%). Ahol változás látszik, hogy kis mértékben ugyan, de folyamatosan csökken azok aránya, akik szerint könnyű vállalkozást indítani (2024-ben 43,2%), ugyanakkor a gazdasági várakozások javulására utal, hogy nőtt azok aránya, akik szerint a következő hat hónapban jó vállalkozásindítási lehetőségek nyílnak (32,3%). Szintén stabil, és inkább pozitív a vállalkozói lét megítélése – különösen a 35 év alattiak körében. A sikeres vállalkozókról sokan (45,1%) gondolják, hogy magas státusszal rendelkeznek, a vállalkozói lét pedig az emberek közel fele szerint (46,1%) kívánatos karrierlehetőség.

     

    A vágyból sokszor nem lesz valóság

    Ennek ellenére 2024-ben a korábbi évekhez képest jelentősen – 9,9-ről 6,7%-ra – esett a hazai vállalkozási aktivitás. A változás különösen annak fényében jelentős, hogy a korábbi években mindössze néhány tized százalék volt az ingadozás mértéke. A változás nagyobb részét a legalább néhány hónapja, de maximum 3,5 éve működő vállalkozások arányának drasztikus visszaesése magyarázza. Nem csökkent ugyanakkor jelentősen a vállalkozást indítani szándékozók aránya (9,6%). Mindez arra utal, hogy a szándékokhoz képest nagy arányban elmaradt a tényleges vállalkozásalapítás, illetve drámai mértékben nőtt azon vállalkozások aránya, amelyek nem érték meg a 3 hónapos kort.

    A korai szakaszban lévő vállalkozások arányának csökkenése következtében a hazai vállalkozási aktivitás lényegesen elmarad a kutatásban részt vevő 51 ország (13,2%), mind a magas jövedelmű országok átlagától (11,6%). Európai összehasonlításban – a 2024. évi jelentős visszaesés következtében – a korai szakaszban lévő vállalkozói aktivitás az utolsó negyed elejére került. A – GEM kutatásban is résztvevő – 18 EU tagország között a 14. hely azt jelenti, hogy a korai szakaszban lévő vállalkozási aktivitás a magyarországinál csak a rendszerint extrém alacsony mutatóval rendelkező Lengyelországban (2,5%), illetve Romániában (5,0%), Görögországban (5,5%) és Ausztriában (6,6%) alacsonyabb. A bejáratott vállalkozások magyarországi aránya (6,9%) gyakorlatilag megegyezik a GEM országok 7,0%-os átlagával.

     

    A pénz is fontos, de a hatás még inkább

    A friss eredmények szerint a legfontosabb vállalkozói motiváció a hatás elérése lett. A korai szakaszban lévő vállalkozók kétharmada (68,6%), míg a bejáratott, vagyis legalább 3,5 éve béreket fizető vállalkozások 58,7%-a állítja, hogy azért (is) alapította a vállalkozását, hogy valami lényegeset vigyen véghez. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az egy évvel ezelőtti kutatási eredmények alapján éppen az anyagi biztonsággal kapcsolatos motivációk szerepe erősödött jelentősen. Most pozitívabb jövőre vonatkozó várakozásokra, de beletörődésre utalhat, hogy a megélhetési motívum – bár mindkét vállalkozási fázisban a vállalkozók felét jellemzi – nem csak a 2024-es jelentéshez viszonyítva, hanem a teljes elemzési időtávon az eddigi legalacsonyabb értéket kapta.

     

    Középmezőny, némi mozgással

    A GEM kutatás a vállalkozói ökoszisztéma működésének értékeléséhez 36, a nemzetközi konzorcium által egyenként jóváhagyott szakértő megkérdezését végzi el minden országban. A 2024-es szakértői értékelések alapján a hazai vállalkozási keretfeltételek értékeléséből számított Nemzeti Vállalkozási Kontextus Index (NECI) értéke a tavalyival megegyezően 4,5 a 10 fokozatú skálán, ami nemzetközi viszonylatban közepesnek tekinthető, két tizedponttal marad el a globális GEM átlagtól. A felmérésben részt vevő visegrádi országok között Magyarország értékelése a legkedvezőbb, meghaladva az előző évhez képest csökkenő 3,7-es szlovák és a 4-es lengyel értéket.

    Hazai viszonylatban fizika, valamint a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, emellett a piacra való belépés könnyűségének értékelése éri el, vagy haladja meg a kielégítőnek tekinthető 5-ös értéket, közülük kizárólag ez utóbbi mutat évről évre javuló tendenciát. Az előző évhez képest némi csökkenés mutatkozik a kormányzati politika: adók és bürokrácia (4,7), valamint a kereskedelmi és szolgáltató infrastruktúra (5,4) megítélésben, míg a legjelentősebb javulás a vállalkozásoktatás a felsőoktatásban és szakképzésben (4,8) ökoszisztéma elem értékelésében tapasztalható.

    A korábbi évekhez hasonlóan a leggyengébb értékelést a vállalkozásoktatás a közoktatásban (2,5) kapta, amely két tizedpontos növekedésével is mélyen a kívánatos szint alatt marad. A vállalkozói tudásban mutatkozó lemaradást a kutatás lakossági reprezentatív adatfelvétele is megerősíti: bár 2021 és 2023 között lassan, de folyamatosan nőtt (36%-ról 38,3%-ra) a magyar felnőttek körében azok aránya, akik saját bevallásuk szerint rendelkeznek a vállalkozásindításhoz szükséges tudással, ez az érték 2024-ben 35,8 százalékra esett.

    2024-re ezzel a magyar érték a legalacsonyabb az Európai Unióban. Pedig úgy tűnik, néhány év alatt is érhető el változás ezen a területen: Szlovákia 2021 és 2024 között rendkívül alacsony bázisról (33,4%) zárkózott fel az EU-s átlaghoz (52,0%) – hívja fel a figyelmet Dr. Szennay Áron, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen működő hazai GEM kutatócsoport elemzője.

     

    Digitális kihívások

    A GEM konzorcium 2024-ben új kérdésblokkot vezetett be a digitális megoldások vállalkozásokban való elterjedésének, illetve a mesterséges intelligenciát illető félelmek, illetve lehetőségérzékelések jobb megértése érdekében.

    A hazai vállalkozók az európai és az észak-amerikai GEM országokhoz viszonyítva lényegesen kevésbé értékelik fontosnak, hogy webshopot üzemeltessenek, vagy alkalmazzák a mesterséges intelligenciát – a bejáratott vállalkozások egyenesen feleannyira tekintik ezt fontosnak, mint a nemzetközi átlag. Nincs elmaradás ugyanakkor az adatelemzési eszközöket, felhőszolgáltatásokat, videokonferencia szoftvereket, munkamenedzsmentet, könyvelést, ügyfélkapcsolat-kezelést vizsgálva, különösen a bejáratott vállalkozások esetén.

    Míg a korai szakaszban lévő vállalkozók illeszkednek a vizsgált országok átlagához, addig a bejáratott vállalkozások ennél is előrébb, az első harmad végén helyezkednek el.

     

    A jelentés az alábbi linken elérhető:  Hagyományos és digitális kihívások kereszttüzében: Vállalkozói működés Magyarországon

    Forrás: Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.

  • Hatékony tippek karrierváltóknak: Hogyan indulj el az új pályádon?

    Hatékony tippek karrierváltóknak: Hogyan indulj el az új pályádon?

    A karrierváltás nem könnyű feladat, de ha jól felkészülsz, és tisztában vagy a céljaiddal, akkor sikeresen elérheted az áhított szakmát. Legyen szó fiatal pályakezdőről vagy egy tapasztalt szakemberről, aki új kihívásokra vágyik, a váltás mindig új lehetőségeket hozhat. Ebben a cikkben hasznos tippeket adunk ahhoz, hogy sikeresen navigálj a karrierváltás útján, és megvalósíthasd álmaidat.

    A SzakmaPortál 5 pontban összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

    1. Ismerd meg önmagad

    • Önismeret: A sikeres karrierváltás alapja, hogy tisztában legyél azzal, mi az, amit igazán szeretsz csinálni. Érdemes átgondolni, hogy milyen munkákban voltál eddig sikeres, mi érdekelt, mi motivált. A saját erősségeid és gyengeségeid ismerete segíthet a megfelelő irány kiválasztásában.
    • Hobbi és érdeklődési kör: Sokszor a hobbi és szabadidős tevékenység, amit élvezel, jól illeszkedhet a munka világába is. Gondold át, mi az, ami igazán leköt, és hogyan tudnád ezt a munkád részévé tenni.

    2. Hasznosítható készségek

    • Jelenlegi tudás és tapasztalat: Mielőtt teljesen új pályára lépnél, gondold át, hogy eddigi munkatapasztalataidból milyen készségeket, tudást tudsz átültetni az új karrieredbe. Ne feledd, hogy sokszor nem kell mindent a nulláról kezdeni, hanem az előző tapasztalatok is értékesek lehetnek az új területen.
    • Transferálható készségek: Az olyan készségek, mint a kommunikáció, vezetői képességek vagy problémamegoldás, szinte minden szakmában hasznosíthatók.

    3. Piacképes szakmák keresése

    • A munkaerőpiac aktuális helyzete: Nézd meg, hogy mely szakmák iránt van kereslet, és mik a jövőbeli trendek. Például az IT, építőipar vagy a vendéglátóipar az, ami most nagy lehetőségeket kínál.
    • Fizetés és előrejelzések: Fontos, hogy ne csak a keresett szakmákat keresd, hanem tájékozódj arról is, hogy milyen fizetésre számíthatsz. Ha komoly karrierváltást tervezel, fontos, hogy a befektetett energia és pénz megtérüljön.

    4. Kísérletezz a kiválasztott területen

    • Gyakorlati tapasztalat: Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy egy kicsit beleláss a kiválasztott szakmába. Ha nincs más lehetőséged, beszélgess azokkal, akik az új szakmádban dolgoznak, és kérj tanácsokat.
    • Próbák és magánprojektek: Ha valamilyen új területen akarsz elhelyezkedni, például tanár, kertész vagy designer szeretnél lenni, próbálj ki egy-egy feladatot ismerősöknél, hogy biztos legyél abban, hogy valóban ezt szeretnéd csinálni.

    5. Tanulás és képzés

    • Továbbképzés: A karrierváltás sikeréhez szükséges, hogy naprakész tudással rendelkezz az új területen. Ma már számos tanfolyam érhető el, amelyeket munka mellett is elvégezhetsz, hogy új szakmát szerezz. A folyamatos tanulás nemcsak a tudásodat bővíti, hanem segít, hogy piacképes maradj.
    • Online tanulás: A különböző online kurzusok nagy segítséget nyújtanak abban, hogy rugalmasan tanulhass, anélkül hogy fel kellene adnod a jelenlegi munkádat.

    Eredeti cikk: https://szakmaportal.hu/hatekony-tippek-karriervaltoknak/